Olvasás-Szövegértés-Hagyományok-Melléknév
FARSANG
Olvasd el figyelmesen a szöveget!
Mi az a farsang?
Farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek.
2023-ban a farsangi időszak január 6-tól február 23-ig tart.
A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.
"A farsang farka"
Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos "esküvői szezon", mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.
Számos helyen farsangvasárnap tűzték a
legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. A hétfő a farsang
farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot.
Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra
mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.
További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut (kiszebáb) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Hamvazószerda
A 40 napos nagyböjt kezdete. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.
Mátyás király udvarában is farsangoltak
A farsang idegen szó, a német Fast Nacht szóból jön, amely a böjt előtti utolsó éjszakát jelenti. Az ünnep másik szava is a böjttel kapcsolatos, a karnevál.
A carneval szó a carne, hús szóból vezethető le,
hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom
húshagyó keddet jelölte. A carne vale jelentése: ég veled hús. A hús szó
azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a
farsangi eszem-iszomra is. A farsangi
hagyományok az olaszoktól is származnak, ők ülnek maszkabálokat,
öltöznek maskarákba, faluhelyen még ma is úgy nevezik az álarcot, hogy
maszkurát vesznek fel. Ez a hagyomány még Mátyás király időszakában honosodott
meg nálunk, felesége, Beatrix királyné ugyanis Itáliából hozatott jelmezeket a
királyi udvarba.
Mohai tikverőzés
A tikverőzés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a legények maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát).
A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett "tyúkverésről" kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.
A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat.
Mohácsi busójárás
A busójárás Mohácson és környékén élő tavaszváró, téltemető népszokás. Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít.
Emlékszel mit tanultál a melléknevekről?
Kíváncsi vagy a karneválokra? Nézd meg a videókat!
