
Valentin nap
A Valentin vagy magyarul Bálint napot sokan úgy tartják számon, mint egy Amerikából átvett divatos ünnepet, amikor a szerelmesek virággal, édességgel ajándékozzák meg egymást, és szerelmes üzeneteket küldenek egymásnak.
Az
ünnep gyökerei nem Amerikában, hanem az ókori Rómában keresendők. Az ünnep őse, a rómaiak Lupercalia
ünnepe, amit február 15-én tartottak.
Figyelmesen nézd meg a videót!
LUPERCALIA-az ókori rómaiak pogány fesztiválja


Az
ünnepi tisztító szertartásokból és számos termékenységi ritmusból állt, aminek
az volt a célja hogy kiengeszteljék a rosszindulatú, farkas alakú Lupercus Istent. Ezen az éjszakán a fiatal nők felírták és egy kerámiakorsóba helyezték nevüket, a férfiak húztak, és az így kialakult párok az ünnepség idejére vagy egész életükre együtt maradtak.
A keresztények Bálint napja- Szent Valentin legendái
A szerelem ünnepének mai elnevezése egy római pap,
Szent Valentin (magyarul Szent Bálint) nevéhez fűződik. Szent Valentin
állítólag Időszámításunk szerint 269 vagy 270. február 14-én halt mártírhalált.
Legenda 1.
Az egyik legenda szerint Szent Valentinnak azért kellett meghalnia, mert a vallásüldözés idején nem adta fel a kereszténységet. A börtönben töltött idő alatt pedig üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket, és ne felejtsék el őt.
Legenda 2.
Szent Valentint II. Claudius császár börtönöztette be. A császár megtiltotta, hogy a fiatal férfiak házasodjanak, úgy gondolta ugyanis, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak. A császári tiltás ellenére azonban Valentin keresztény szokás szerint összeadta a fiatalokat, a
friss házasokat pedig a kertjében nevelt virágokkal ajándékozta meg.



A legenda egy kiegészítése szerint Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr vak lányával, akinek csodás módon visszaadta látását. Kivégzése napján, február 14-én búcsúlevelet hagyott a lánynak, amelyet így írt alá: "A te Valentinod"
Ez a Valentin napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.


Bár a mártírhalált halt papot hivatalosan nem avatták szentté, a pápa 496-ban elrendelte, hogy az addigi pogány Lupercalia ünnep helyett február 14-én Szent Valentinre emlékezzenek. Azóta ez az ünnep fokozatosan a szerelmes üzenetek napjává vált, és Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje.
A Valentin nap és a szerelem összefonódása
A Valentin napi üdvözlet már a középkorban népszerű volt, de a Valentin napi levelek írása csak 1400 után kezdődött meg. Eredetileg a barátságot (is) ünnepelték, ezért vált szokássá, hogy a gyerekek üdvözlőlapokat adtak át egymásnak az iskolában. Az első feljegyzett eset 1415-ben történt, amikor is Charles (Károly), Orleans hercege egy verset küldött feleségének a Towerből való szabadulása alkalmából.




A
kivándorlók Amerikába is elvitték a szokást, ahol 1840-ben már előre gyártott
képeslapokkal készültek az ünnepre, amit hamarosan a virág és csokoládéárusok is felfedezték maguknak. Ezen a napon jól felverték a virágok és egyéb ajándékok árát.
A Bálint naphoz kötődő hagyományokat ma már Magyarországon sem sokan tartják. Helyüket a rendszerváltás óta fokozatosan átvette az úgynevezett "kereskedelmi Valentin nap". A szerelem ünnepe azóta leginkább a drága virágárusok és szívecskés lufibódék előtt kanyargó sorokról szól.



A szerelmesek napjáról szerte a világon megemlékeznek: Dél-Koreában és Japánban például csak a nők adnak ajándékot, a férfiak mindezt a "Fehér napon" viszonozzák.
2011-ben Peruban munkaszüneti nappá nyilvánították február 14-ét.
Az olaszországi Terni városában hagyomány, hogy a szerelmesek napjának előestéjén egész Olaszországból érkeznek ide párok, és a város bazilikájában, San Valentino (azaz Szent Bálint) sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket.